A köznyelvben „kullancsfertőzésnek” nevezett babéziózist egysejtű paraziták (Babesia canis, Babesi gibsoni) okozzák. A kullancs által hordozott babézia előalak (ún. serdülő babézia) a vérszívás során felvett tápanyagok hatására aktivizálódik és a vérkeringésbe, illetve a vörösvérsejtek belsejébe kerül és elpusztítja azokat. A széteső vörösvértestekből kikerült festékanyag, a hemoglobin, a vesén keresztül ürülne, de molekulamérete miatt eltömíti a vesecsatornákat.

A kezdeti tünetek általánosak: magas láz, étvágytalanság, bágyadtság. Néhány nap után azonban sárgaság, súlyos vérfogyottság, vérfestékvizelés máj-, és veseelégtelenség is kialakul. Gyakoriak a szövődményes esetek, amikor a szervezet a saját vörösvértestei ellen támad és ún. autoimmun hemolitikus anémia alakul ki. Ezért nagyon fontos az első tünet megjelenésekor orvoshoz fordulni, vér-, esetleg vizeletvizsgálatot végeztetni és a kezelést időben megkezdeni. A 2015-ös év folyamán hat betegünk került olyan súlyos állapotba, hogy csak vérátömlesztéssel lehetett megmenteni az életét. Fontos megemlíteni, hogy a kórokozó több évtizede jelen van hazánkban, ezalatt a klinikai tünetei is változtak a fertőzésnek: sok esetben sem a magas láz, sem a vérfestékvizelés nincs jelen még heveny esetben sem. Ilyenkor is gondolni kell a fertőzés lehetőségére.

A kullancsok a nedves, párás környezetet kedvelik, ezért tavasszal és ősszel találkozunk velük a leggyakrabban, de mára az enyhe telek miatt gyakorlatilag egész évben kell számítanunk rájuk. Tévhit, hogy csak az erdőben vannak. Minden udvarban megtalálhatóak a bokrokon, fűszálakon, valamint a rágcsálók és a madarak is behozzák az ember közvetlen környezetébe. Sajnos lakókörnyezetünk a Duna, a Duna-Tisza Csatorna és az Ócsa környéki lápos erdők közelsége miatt kiváló élőhelyet biztosít a kullancsok számára. Ne felejtkezzünk el róla, hogy a kullancsok nem csak a babesiosis hanem a Lyme kór kórokozójának (Borrelia burgdorferi) is vektorai. Kedvenceink és mi magunk is fokozott veszélynek vagyunk kitéve, a Lyme kór ún. zoonotikus, tehát állatról emberre terjedő betegség.

Ezt a súlyos, gyakran fatális betegséget csak a kullancsok távoltartásával tudjuk megelőzni. Az állat alapos átvizsgálásával nem tudjuk kivédeni a megbetegedést, mivel a felnőtt kullancsok néhány nap után maguktól is kihullanak az állatból, illetve a szabad szemmel nem látható lárvák is fertőzőképesek. Kereskedelmi forgalomban többféle készítmény van, ezek általában vénykötelesek. A „nyakbacseppentős”, ún. spot on készítmények hátránya, hogy esős időben nem alakítanak ki megbízható védelmet, kisgyermekek simogatással könnyen letörölhetik a felcseppentett oldatot, valamint egy hónapig hatékonyak. A jó minőségű nyakörvek 6-8 hónapon át nyújtanak védelmet, csak arra kell figyelnünk, hogy ne lazuljon meg illetve, hogy a kutyánk ne menjen vízbe vele. A legújabb készítmények a szájon át beadandó tabletták. Ízesített rágótablettaként kerülnek forgalomba. Megbízható védelmet alakítanak ki, amit semmilyen külső körülmény nem befolyásol. Mindemellett gyermekeinket is biztonságban tudhatjuk, a hatóanyag nem kerülhet be a szervezetükbe az állattal való érintkezés során.

A kullancsok elleni védekezés során a megfelelő stratégia kialakítása általában a kutyák életmódjához kötött, ezért nem lehet általános sémát kialakítani, ami mindenki számára megfelelő védelmet biztosít. Rendelőnkben tanácsadással segítünk a legmegfelelőbb védekezést kialakítani kedvence számára.

A macska-, és kutyaepilepszia kevéssé ismert és rengeteg tévhit kering róla az állattartók körében. A klinikai tünetek nagyon változatosak. A jellegzetes tudatvesztéses, merevgörcsös állapot viszonylag ritka. Azonban az olyan egyszerű tünetek hátterében is állhat epilepszia betegség, mint a körmozgás, ha az állat mereven vagy ijedten tekint maga elé, ok nélkül agresszíven vagy dühöngve viselkedik, beszűkült tudatállapot mellett csámcsog vagy „fagyizik”.

Az epilepsziás rohamok általában gyorsan - pár perc alatt - lezajlanak. Azonban tudnunk kell, hogy gyakran követi egymást több roham.

• Fontos, hogy higgadtak maradjunk.
• Úgynevezett nagy roham esetén várjuk meg a merevgörcsös állapot végét.
• Ha az állat már tud járni, vigyük ki, hogy elvégezhesse a dolgát. A roham után ugyanis a kutyák legtöbbször vizeletet és bélsarat ürítenek, amit a szobatiszta állatok visszatartanak, ez újabb rohamprovokáló tényező.
• Adjunk eleséget és vizet, ha már tiszta a tudata, ilyenkor a kedvencek éhesek és szomjasak is.
• Mérjünk lázat! Ha az állat testhőmérséklete 40,0°C felett van, kezdjük el a központi idegrendszer hűtését, tegyünk hideg, nedves ruhát a koponyára.
• Fontos, hogy azonnal keressük fel állatorvosunkat.

Az epilepsziás kórkép hátterében azonban más betegségek, például mérgezés, cukorbetegség, veseelégtelenség és anyagforgalmi rendellenességek is állhatnak. Ezek kiszűrése vérvizsgálattal lehetséges. Ha minden egyéb betegséget kizártunk, akkor kezdhetjük el az epilepsziás beteg gondozásba vételét.

Az állatorvosnak nagy segítség, ha a tulajdonos ún. rohamnaplót vezet. Ebben fel kell jegyezni, hogy mikor volt a roham, mennyi ideig tartott és pontosan mit tapasztaltak a roham előtt, alatt és után. Akár videó felvételt is készíthetnek. A tünetek alapján tudjuk ugyanis behatárolni, hogy mely agyi terület felelős a görcsökért, és ez meghatározza a későbbi gyógyszerválasztást is.

Mindkét betegséget egy fonálféreg faj okozza, amelyet kutyákban, macskákban és más ragadozó fajokban is kimutattak. A kifejlett féreg bőrférgesség esetén az állatok bőr alatti kötőszövetében, szívférgesség esetén a jobb szívfélben és a tüdőartériákban élősködnek, egyik lárvaállapotuk pedig az úgynevezett mikrofilária, a vérben kering. Ezt az érpályában lévő lárvát veszik fel a szúnyogok, a köztigazdák, vérszíváskor. A szúnyogokban a parazita továbbfejlődik, fertőzőképessé válik és a következő vérszívás alkalmával megfertőzik a megcsípett kutyát, macskát és akár az embert is, a betegség ún. zoonózis, azaz képes állatról emberre terjedni.

A fertőzött állatokat a vér vizsgálatával szűrjük ki. A vérben a mikrofiláriákat több módszerrel is ki lehet mutatni, ezek érzékenysége különböző. Az ún. vércsepp-vizsgálattal (natív vérvizsgálat mikroszkóp alatt) sok, de nem minden esetben lehet jelezni a betegséget. Nagyobb az érzékenysége az ún. Knott módszernek, ehhez a vér laboratóriumi vizsgálata szükséges. Praxisunkban 2013 óta végzünk szűrővizsgálatokat. Eddig a vizsgált egyedek mintegy 20%-a bizonyult mikrofilária pozitívnak ezek túlnyomó többsége (99%-a) bőrféreggel, 1%-a pedig szívféreggel fertőzöttnek. Pozitív Knott teszt esetén a bőrférgességet a szívférgességtől egy további gyorsteszt segítségével tudjuk elkülöníteni.

A bőrférgesség egyszerűen, egy kis odafigyeléssel 100%-ban gyógyítható, míg a szívférgesség kezelése nagyon költséges és kockázatos. Mindkét betegség esetében a hangsúly azonban a szűrővizsgálatokon és a megelőzésen van. Kulcsfontosságú az ízeltlábú vektorok, a szúnyogok távoltartása háziállatainktól. Érdemes minden kora tavasszal, még a szúnyogszezon kezdete előtt, a 6 hónaposnál idősebb állatok vérvizsgálatát elvégeztetni és megkezdeni a vérszívók és a mikrofiláriák elleni védekezést. Hazánkban jelenleg hatékony nyakba csepegtethető ún. spot on készítmények, nyakörvek és tabletták is elérhetők. Mindegyik gyógyszernek minősül, ezért csak állatorvosnál szerezhető be.

A fertőzöttség további terjedését a köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fertőzött gazdaállatok fel nem ismerése és a kezelés mellőzése segíti.

A bőrférgesség közegészségügyi jelentősége nagy, mert a szúnyogcsípés alkalmával a fertőzőképes lárva az emberben leggyakrabban a szemhéj és az arcbőrének bőr alatti kötőszövetében akad el. Szívférgesség esetén a lárva ugyan meg tud telepedni az emberben, de kifejlett féreg nem alakul ki.

Lehetőség van rendelőnkben disznóvágások alkalmával a sertés-, és vaddisznóhús mikroszkópos trichinella vizsgálatára.

A téli időszakban elérkezett a disznóvágások ideje, a munka- és az élvezetek hevében azonban nem szabad elfelejtkeznünk a veszélyforrásokról sem. A hús- és mindenevő állatok izomzatában eltokolódó Trichinella spiralis nevű fonálféreg lárvája komoly veszélyt jelent az emberre. Fertőzött hús elfogyasztásakor izom-, és béltrichinellosis is kialakulhat, amely hasmenéssel, lázzal, izomfájdalommal járó, akár halálos kimenetelű megbetegedés.

A közfogyasztásra kerülő (vágóhídon levágott) sertés- és vaddisznóhús trichinellósisra irányuló állatorvosi vizsgálata kötelező, veszélyt tehát csak a házi vágásokból és az ellenőrizetlen vaddisznó kilövésekből származó hús jelenthet.

A rendelőben előzetes időpont-egyeztetés után várjuk a feldolgozni kívánt sertésből és vaddisznóból származó mintákat. Mintát a rekeszizomból, bordaközi izmokból nyelv és garatizmokból, nyelőcsőből és valamely rágóizomból kell hozni. A vizsgálat körülbelül fél órát vesz igénybe.